Település bemutatása

A falu fejlődése infrastrukturális vonatkozásban is számottevő az utóbbi néhány évtizedben.

• 1960-ban bevezették a villanyt. A főbb utakat portalanították.
• 1967-ben az iskolát átalakították, bővítették.
• 1980-ban vízvezetékkel látták el a falut.
• 1986-ban ismét bővítették az iskolát.
• 1993-ban a kábeltelevíziós hálózat a televíziós adások vételi lehetősége bővült és minősége javult.
• 1994-ben kiépítették a gázvezetéket.
• 1990-től folyamatosan új burkolattal látják el a mellékutcákat is. Ma 2005-ben az önkormányzati tulajdonú belterületi lakó utak kb. 90-95 %-a aszfalt burkolattal van ellátva.
• 2001-ben átadásra került a szennyvízközmű hálózat, melynek kialakításával a településen megvalósult a teljes közmű infrastruktúra kiépítése.

Minden fejlődés ellenére a falu lakossága csökken. A magasabb iskolai végzettségűeknek nincs munkalehetőség helyben, ezért elköltöznek, de az aktív lakosok zöme is eljár dolgozni vagy Egerbe, vagy a környező iparlétesítményekbe.
Az általános iskolások száma folyamatosan csökken, jelenleg 59 fő tanul az iskolában

Település a tájban

Mikófalva, a Bükk hegységben, az Eger patak felső folyásánál szétterülő kisebb medence nyugati szélén, Egertől 23 km-re fekszik.
Három völgy torkollik ide, mind a háromból idetörő patakokkal, melyek itt egyesülve az Eger patak nevet viselik. A medence északi peremén van Bükkszentmárton Árpádkori temploma, keleti szélén Bélapátfalva, déli végében Mónosbél húzódik meg. A falu Heves megyéhez tartozik.
A község az Eger patak két oldalán a három fakereszttel koronázott, dekoratívan meredek Kálváriadomb tövében terül el.
A falu déli részét, az Alvéget a templom választja el az északra fekvő Felvégtől. A falu keleti részét a lakosok Szelesnek hívják.

Néprajzi hagyományok, hagyományőrzés

Mikófalva mint a többi környező település is a Palóc népcsoporthoz tartozik. Jeles ünnepeit a helyi hagyományoknak megfelelően (keresztelés, lakodalom, temetés) a Palóc néphagyomány szerint ünnepelte és ünnepli meg a mai napig. A település asszonyai, leányai már az 1700-as évektől kenderfonással, szövéssel foglalkoztak. Jelentős hagyomány volt az idősek és fiatalok esti összejövetele, a „fonóban”, vagy a „tollfosztóban”, ahol népdalokkal, régi történetekkel és népi játékokkal szórakoztatták egymást. Az egykor híres szőttesek egy része, ma az 1846-ban épült Göböly Gergely egykori tulajdonos, ma Falumúzeum kiállításán láthatóak egyéb a Mikófalván összegyűjtött, egykori használati tárgyakkal együtt.
Feltehetően fonás és tollfosztás alkalmával megismert népdalkincs megőrzésére és továbbfejlesztésére alakult meg 1932-ben a „Mikófalvi Gyöngyösbokréta” népdalkör, amely megszakítással ugyan, (II. Világháború) de folyamatosan működött, az 1950-es évektől, mint „Mikófalvi Pávakör”. A Pávakörhöz is illőn szerveződött meg 1972-ben a Mikófalvi Néptáncegyüttes, Nemes Józsefné vezetésével. Az együttes a helyi hagyományokat gyűjtve feldolgozta a Mikófalvi Palóc Lakodalmast. 1973 óta, mind a mai napig, folyamatosan, (fiatal generációk váltásával) idegenforgalmi szervezésben, nagy sikerrel, külföldi vendégeknek mutatja be a „Palóc” lakodalmast. Az együttesnek jelenleg 45 tagja van. 1990 óta bíróságilag bejegyzett a Mikófalvi Öntevékeny Hagyományőrző Népi Egyesülete.

***

Az 1960-as évek elején megalakult a helyi termelőszövetkezet, mely később a bélapátfalvival egyesült, majd 1992-ben megszűnt. A helyi tanácsot 1973-ban összevonták a Bélapátfalvi Nagyközségi Közös Tanáccsal, míg 1991-ben újra önállóságot kapott a falu és helyi önkormányzat látja el a közigazgatási feladatokat.

A település problémainak áttekintése

Mikófalva, mint annyi más kis település a leszakadó régiókban, küzd az elöregedéssel, a népességfogyással, a munkahelyek hiányával. Kevés aktív korú ember él a faluban, ezek nagy része is Egerbe vagy még távolabbi helyekre jár dolgozni, mióta a bélapátfalvi cement gyár megszűnt.  A faluban nagyon kevés gyerek születik, az veszélyezteti a település iskolájának és óvodájának fenn maradását is.  Ezek olyan nehezen kezelhető problémák, melyeket csak jól átgondolt, komplex programmal lehet orvosolni.

Választási program

Lehetséges megoldások

A csökkenő lakosság és az elöregedés ellen, egyetlen lehetséges megoldás van. Vonzóvá kell tenni a falut a betelepülni szándékozók számára. Támogatni kell ezeket a családokat, akár anyagi eszközökkel is. Fontos, hogy a falu élhető legyen, az itt élő emberek valódi közösségként éljenek együtt. A közösségbe tartozás érzését erősíteni különféle kulturális programokkal, közös tevékenységekkel lehet. Fontos lenne, hogy az itt élő emberek ne csak lakjanak a faluban, hanem annak problémáit megoldásra váró ügyeit is magukénak tekintsék, és hajlandóak legyenek, közösen dolgozni ezek megoldásán. Jó példa erre, hogy az óvoda játszóterét az oda járó gyerekek szülei újították fel, egy hétvége alatt, két évvel ez előtt. Ez igazi közösségépítő munka volt, több hasonló közös cél érdekében végzett tevékenységgel, a falu lakosságát újra összetartó közösséggé lehet kovácsolni.

A közösségbe tartozás érzése képes itt tartani azokat a fiatalokat, akik csak azért mennek el innen, hogy mozgalmasabb életük legyen. A falu vezetése segíthetné a gyermeket vállaló családokat, amennyiben azok vállalják, hogy helyben járatják gyermekeiket iskolába, óvodába. Ez részben eddig is megvalósult, hiszen a helyben tanuló gyerekek az önkormányzattól ingyen kapják tankönyveiket.

Legfontosabb azonban a munkahely teremtés kérdése, hiszen a legtöbb fiatal ezért költözik el. Ennek megoldására is tudunk rövidebb és hosszabb távú terveket találni.

Rövidtávon, a helyi vállalkozások fejlesztése, és újabbak létre hozása jelenthet könnyebbséget. Ennek elérését elsősorban az idegenforgalom és a turisztika fejlesztésével lehet megvalósítani. A falu idegenforgalmi ismertségét, növelni lehet a közösség építés kapcsán már említett kulturális rendezvényekkel, továbbá megoldható kihasználatlan épületek ilyen célú hasznosítása is, például erdei iskola, nyári táboroztatás céljára. Ennek kiegészítése ként a falut övező területen kialakítható egy víznyelőket és megkövesedett fa lelőhelyet bemutató tanösvényt. Erre a célra különféle pályázatokat is igénybe lehet venni, továbbá számíthatnánk a Bükki Nemzeti Park szakmai támogatására is. Szintén az idegenforgalom növelését segítené elő a falu múzeumának, felújítása, és újbóli megnyitása, majd további fejlesztése. Ennek első lépése volt az idén megrendezett „MIKOFESZT” jótékonysági fesztivál, melyet hagyományteremtő jelleggel, szerveztünk és valósítottunk meg.

Jelenleg a faluban az első számú munkaadó az önkormányzat, helyi vállalkozások csak 2-3 főt foglalkoztatnak. A túrizmus fejlesztése lehetőséget adhatna arra, hogy mind az önkormányzat, mind a kisvállalkozások több embert alkalmazzanak.

Hosszú távon a munkahelyteremtés kérdésére, jó megoldást jelenthetne, a település önellátóvá tétele. Ezt kicsiben is el lehet kezdeni, például azzal, hogy az óvoda konyhája számára termelnék a zöldség féléket. Illetve a régi TSZ épületek újra hasznosításával az állattartást is újra lehetne kezdeni, amivel megint az önellátás felé tennénk egy lépést. A helyben termelt és megfelelő minőségű mezőgazdasági termékeket „Nemzeti Parki Termék” ajánlással lehetne akár a településen kívül is értékesíteni. Helyi üzletekben szorgalmaznánk a helyben termelt áruk forgalmazását.

További teendők

Mikófalván szerencsére jó a közbiztonság, ennek megőrzése érdekében, fontos hogy lehetőleg olyan családok költözzenek ide, akiknek fontos, hogy szinte 100%-ig magyar faluban éljenek. Erre itt kiváló lehetőségük adódik. Szintén a közbiztonság megőrzésében játszik fontos szerepet a tavaly megalakult polgárőrség, melynek fejlesztése elengedhetetlen.

Fontos szerepet játszik a falu életében a labdarúgás, melyet más sportokkal is kilehetne egészíteni, például a teniszpálya állapotának eredetivé tételével, esetleg a fiataloknak egy sport és szabadidő park létrehozásával (kerékpár pálya, gördeszka, stb.)  A még kisebbek szórakozásának megoldására, nagy szükségünk lenne egy játszótérre és közparkra, mivel a falu egyetlen játszó tere az óvoda udvaron található, melyet a gyerekek, csak nyitvatartási idő alatt, szülői felügyelettel vehetnek igénybe. A település könyvtárában szükség lenne internet elérési lehetőségre is, melyet a lakosok könyvtári nyitvatartási idő alatt használhatnának.

Mikófalva életében régóta jelentős szerepet játszik a helyi néptánc csoport, melynek támogatása elengedhetetlen, hiszen a Mikófalvi lakodalmas ma is sok turistát vonz községünkbe, ezzel is növelve településünk ismertségét, hírnevét.

Ezen célok elérésére csak pályázatok útján van lehetőség a fedezetet előteremteni, melynek elérése érdekében a faluban működő egyesületek és alapítvány együttműködése támogatandó

Zárószó

A Jobbik Magyarországért Mozgalom mikófalvi szervezetének programja a község valamennyi lakosa érdekének szem előtt tartásával készült.

Nehéz gazdasági helyzetben van az ország és településünk is. Ennek ellenére nem tartjuk lehetetlen feladatnak, hogy a programunkban leírt célkitűzések megvalósuljanak.

Ehhez azonban szükség van a lakosok, a gazdálkodó szervezetek, az önkormányzat és az összes politikai párt hatékony és eredményes összefogására. Példát mutatva ezzel az egész ország számára.

Ne várjunk másra, együtt tegyük meg közösen a lépéseket, mely előbbre juttatja közösségünket!